Régi Tamás: A föld antropológiája Kelet-Afrikában

Ez a könyv áttekintést nyújt arról, hogy az elmúlt évezredek során milyen kapcsolatba kerültek az Észak-Kenyában és Dél-Etiópiában élő nomád és földműves népek a földjükkel, valamint az abból származó anyagokkal (kővel, talajjal, agyaggal). A kötet szerzője huszonöt évvel ezelőtt kezdte meg kutatásait ezen a területen, és azóta kíséri figyelemmel a térség ökológiai, társadalmi és politikai változásait. Jelen kötetében kiemelt figyelmet kapnak a félnomád, dél-etiópiai murszik és szomszédaik, a hegyvidéki földművelést folytató arik. A mű első fejezeteiben elemzett régészeti adatokból kiderül, hogy ez a régió volt a Föld ama pontja, ahol az ember első ízben próbálta létfenntartási módját a környezeti változásokhoz, az egymást váltó száraz és nedves periódusokhoz igazodva alakítani. A szerző ezek után áttekinti, hogy milyen mezőgazdasági kultúrkörnyezetbe ágyazódik a jelenkori murszi földművelés, miként zajlik a termények feldolgozása, és milyen formában fogyasztják azokat; munkája utolsó, harmadik részében a murszik agyaggal kapcsolatos tudását, illetve mindennapi anyagi kultúrájuk ehhez köthető szegmentumait járja körül.