Képeslap – Istennel talállak testvérem!

A képeslap inspirációjaként szolgáló kiállítás

Az „Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek” című tárlatunk a híres néprajzkutató, Erdős Kamill munkásságát mutatja be, aki a 20. századi magyarországi cigányság körében végzett egyszerre progresszív és szubjektív kutatásokat. Ami extra izgalmat jelent ebben a tárlatban, az az, hogy a kutató érdeklődése és módszerei közel sem mondhatók hétköznapinak: ő magát nem is tekintette hagyományos értelemben vett néprajzkutatónak. Kamill nem az akadémiai keretek között dolgozott, hanem hiteles néprajzi anyagokat gyűjtött egy olyan korszakban, amikor a cigány közösségek még zártak voltak, és az idegeneket gyanakodva fogadták. Úgy öltözött, mint ők, megértette nyelvüket, ismerte szokásaikat és hagyományaikat, és részt vett életükben, így szerezve egyedülálló belső nézetet kultúrájukba.

Vajon honnan kölcsönöztük a kiállítás elnevezését?

Az „Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek” elnevezést magától Erdős Kamilltól, a „szőke cigánytól” kölcsönöztük: ez a megszólítás ugyanis egy hagyományos cigány köszönési forma. A frázis egyben a kutató sajátos hozzáállását is tükrözi, aki nem csak a cigány kultúra tanulmányozásában volt érdekelt, hanem egyfajta erőteljes testvériségtől fűtve személyes kapcsolatokat is kialakított ezzel a közösséggel.

A képeslap mint hű történetmesélő

Az említett kiállítás egyik értékes fotóját ábrázoló képeslap magában hordozza a történelmet, a kultúrát, a társadalmi változásokat, és egy időutazásra hívja Önt a magyarországi cigány közösségek 20. századi életébe.

Erdős Kamill 1958 szeptemberében járt Poroszlón, hogy táncokat gyűjtsön. Azonban a kutató nemcsak a táncokat, hanem a cigány közösség életét, szokásait, nyelvét és kulturális különbségeit is dokumentálta. Mint az a néprajz kutatásból kiderült, a magyar és oláh cigányok főként a muzsikálásból és alkalmi munkából éltek, és többségük a Gödör nevű falurészben lakott. Innen származik a képeslap alapjául szolgáló fotó is, mely Balogh Gusztávot – ismertebb nevén Pukit – ábrázolja.

Puki, az utolsó vajda, lókereskedőként élt, és az oláh cigány közösség tagja volt. Ő volt az első, aki elköltözött a Gödörről, és családjával együtt a vasút mellett, magyarok között telepedett meg.

Egy ajándék, mely elgondolkodtat

Puki története nem csupán egy ember életútját tárja elénk, hanem betekintést nyújt a korabeli társadalmi változásokba és a cigány közösségekkel kapcsolatos kihívásokba. A (148 x 105 mm méretű) képeslap így amellett, hogy egy szép emlék a Néprajzi Múzeumból, egy történelmi tanulság is. Egy elgondolkodtató tárgy, mely a múlt és jelen közötti kapcsolatot hivatott bemutatni, miközben felhívja a figyelmet a cigány közösségek asszimilációs folyamataira.

Ismerje meg a további, az „Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek” kiállításunk ihlette termékeket az online ajándékboltunkban:

• mintás konyharuha
• könyvjelző
• hűtőmágnes
• jegyzetfüzet