TÖRTÉNETEK ERDŐS KAMILL HAGYATÉKÁBÓL
A fiatalon meghalt Erdős Kamill az 1950-es években kezdett a Békés megyei, majd a magyarországi cigányság iránt érdeklődni. Életében mindössze három tanulmánya jelent meg magyarul, valamivel több pedig angol, illetve francia nyelven. Fotókból, magnószalagokból, kéziratokból álló hagyatékát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi. Ez a hagyaték annak ellenére feldolgozatlan maradt, hogy Erdős Kamill alakját legendák övezték, a gyulai múzeum kiállítással, konferenciával és tanulmányai kiadásával is igyekezett emlékezetét életben tartani, az általa publikált adatokat pedig nagy becsben tartja a hazai néprajzkutatás. A cigány/romani nyelv több változatát tökéletesen beszélte, és jól ismerte ennek a kultúrának a belső törvényszerűségeit. így egy olyan korszakban tudott hiteles néprajzi anyagot rögzíteni, amikor a cigány közösségek – évszázados kirekesztettségük következményeként – még zártak voltak, az idegent gyanakodva fogadták, a fényképezéstől pedig féltek.
A kiállítás e hagyaték megszólaltatására tesz kísérletet többféle módszerrel. Összeolvassuk a gyengén adatolt képeket a tanulmányokkal, kéziratokkal, hangfelvételekkel. Megpróbáljuk rekonstruálni Erdős Kamill kutatói módszereit, megérteni azt a sajátos testvériséget, amelyet a társadalom peremére szorult emberek iránt érzett. Célul tűztük ki azt is, hogy a hagyatékot nemcsak és nem elsősorban a hazai néprajztudomány számára poroljuk le, hanem visszavisszük azokba a közösségekbe, ahol egykor Erdős Kamill járt, és amelyeket fotóin olyan különleges empátiával örökített meg.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.