Szalmakosarak

A katalógus a Néprajzi Múzeum Háztartás-gyűjteményének egy karakteres csoportját, a magyar nyelvterületen, spiráltechnikával készült szalmakosarakat mutatja be, a hétköznapi élet célszerű, a helyi természeti adottságokat felhasználó eszközeit. A 345 darabos kollekció közreadása régészeti/művelődéstörténeti kalandozás is egyben: a spiráltechnika az alföldi Körös-kultúra kezdetleges kerámiatárgyait idézi, a tárolókosarak formájában a neolitikus edények urna alakjára ismerünk. A témaválasztás fontos szempontja volt e tárgyak rendkívül archaikus, megkapó látványa. A gyűjtemény legkorábbi elemei valójában a 19. század második felében készültek, többségüket pedig még később, a 20. század első évtizedeiben fonták.

Az egykori falusi gazdaságokban sokféle funkciót betöltő szalmakosarak bemutatása a paraszti háztartásról, fogyasztásról, legfőképpen pedig a tárgyhasználatról való ismereteinket is bővítheti. A gyűjtemény erre kiválóan alkalmas: néprajzkutató elődeink e tárgyak használatára vonatkozó adatok százait jegyezték fel. Az anyag karaktere, sokféle (időben, térben, tárgyféleségekben, adatokban való) esetlegessége pedig leképezi a Néprajzi Múzeum változó gyűjteményezési koncepcióját és gyakorlatát, így bemutatása túlmutat önmagán.

A Szalmakosarak katalógus követve a sorozat hagyományos tematikáját és szerkezetét két nagyobb részre oszlik. A Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumából válogatott, nagy részben publikálatlan archív fotókkal kísért tanulmány ismerteti a gyűjtemény történetét, szerkezetét és jellegét, bemutatja a spiráltechnikával készült szalmakosarak általános jellegzetességeit és a gyűjtemény kínálta egyedi példákat, végül kitér a tárgytípusnak a paraszti háztartásban betöltött szerepére. A kötet második része a kollekció tárgyainak részletes leírását és a Sarnyai Krisztina által készített tárgyfotókat tartalmazza. A kosarak a paraszti háztartásban betöltött funkciójuk alapján hét csoportba rendezve szerepelnek: termény- és tojástartók, szakajtók, különféle egyéb tárgyak tárolására használt kosarak, karos- és füles kosarak, varrókosarak, kenyérkosarak, aszalók. A tárgyleírásokat a használatra vonatkozó szokatlanul bő információk gazdagítják.

A kötet a néprajzi muzeológia és a kézművesség iránt érdeklődő közönség számára egyaránt hasznos ismereteket kínál. A Néprajzi Múzeum a katalógus kiadásával egykori munkatársának, a hazai kosárkutatás legjelentősebb alakjának, a téma alapkérdéseit felrajzoló Csalog Zsoltnak is emléket kíván állítani.