(M)ilyenek a finnek?

A katalógus a kiállítás tematikus egységeit követve elemző tanulmányokat közöl a nyelvrokonságról, a finn-magyar kapcsolatokról, elemzi a halászat és a rokonság kérdéseit, megvilágítja a kelet-nyugat közötti helyzet sajátosságait, a finnországi kisebbségek helyzetét és bemutatja az agrártársadalom-ipari társadalom-információs társadalom közötti átmenet legfontosabb állomásait. Az egyes sztereotípiákat felvillantó fejezetek után ott vannak a képek a tárgyakról, fotókról, a kiállítás egyéb illusztrációs anyagáról. A tárgyak leírásait sok esetben az adott tárgyat részletesebben is bemutató elemzés egészíti ki. Ezek közül ki kell emelni azokat a történeteket, amelyeket a tárgyakat kölcsönadó magánszemélyek írtak az általuk behozott tárgyakról, és rajtuk keresztül a Finnországhoz fűződő viszonyukról.

A katalógus és a kiállítás megfogható tárgyakban és képekben próbál néhány sajátos gondolatot megfogalmazni a magyarok finnekről alkotott képéről és mindennek változásáról. Közben bizonyos motívumok ismétlődnek, vagy több oldalról mutatkoznak meg, bizonyos szálak összeérnek, egymásba fonódnak. Megismerkedhetünk Rácz Istvánnal, az érzékeny szemű fotóssal és Kalevala-fordítóval vagy Vikár Bélával, akit – túl azon, hogy a finn nemzeti eposz első fordítója volt – néprajzi gyűjtőként is megismerhetünk. Egy finnországi település, Lapua neve több vonatkozásban is szóba kerül: innen származik a finn mezőgazdaság kapcsán bemutatott család, ugyanakkor itt volt a téli háború idején a segítségüket felajánló magyar önkéntesek gyülekezőhelye is. Alvar Aalto munkássága természetszerűleg szóba kerül az építészet és a design kapcsán egyaránt. Akseli Gallen-Kallela sem csupán mint festő és a Kalevala illusztrálója jelenik meg, hanem többek között mint sítalpakat faragó ezermester is, aki magyarországi barátainak is ajándékozott léceket.

Amiben a Néprajzi Múzeum finn kiállítása alapvetően különbözik minden eddigi – finnekkel kapcsolatos – kiállítástól, az egyrészt az, hogy vállaltan a hétköznapi tárgykultúrát helyezi a középpontba, a bemutatáshoz a néprajzi muzeológia eszköztárát hívja segítségül, másrészt pedig hangsúlyosan magyar szemüvegen keresztül próbálja meg bemutatni e hozzánk sok szempontból közel álló nép bizonyos jellegzetességeit, kultúrájának néhány elemét.

Tartalom/Contents

Szarvas Zsuzsa
(M)ilyenek a finnek? – Bevezetés
How we See the Finns – Introduction

Hasonlóságok – különbségek
Similarities and Differences

Csepregi Márta
Csak nyelvrokonok – de ez is elég
Like in Language Only – but Even That Will Do

Szíj Enikő
Finn-magyar kapcsolatok
Finnish-Hungarian Relations

Szilágyi Miklós
Halászat és rokonság
Fishing and Kinship

Szarvas Zsuzsa
Kelet és Nyugat között
Between East and West

Szarvas Zsuzsa
Finnországi kisebbségek
Minorities in Finland

Szarvas Zsuzsa
Agrártársadalom – ipari társadalom – információs társadalom
Agricultural Society – Industrial Society – Information Society

Kerezsi Ágnes – Szojka Emese
Erdőből a városba
From the Forest to the City

Bata Tímea
A Kalevalától a finn metál zenéig
From the Kalevala to Finnish Heavy Metal

Bata Tímea
A hótalptól az autóversenyzésig
From Snowshoeing to Automobile Racing

Kerezsi Ágnes
A finn népviselettől a Marimekkóig
From Finnish Folk Costume to Marimekko

Szarvas Zsuzsa
A gumicsizmától a mobiltelefonig
From Rubber Boots to the Mobile Phone

Szarvas Zsuzsa
A kéregedénytől a finn designig
From Bark Pots to Finnish Design

Bibliográfia/ Bibliography
Földrajzi mutató/ Index of Geographical Place Names
Névmutató/ Index of Names