A duda

Az aerofon hangszerek nagy családjában a nádsípokból kialakult, légzsákkal (bőrtömlővel) felszerelt hangszereknek, vagyis a dudáknak Eurázsiában és a Földközi-tenger medencéjében évezredes múltjuk van. Nehezen találnánk olyan népet, népcsoportot ezen a területen, amelyik a duda egyszerű vagy bonyolult típusát ne használta volna, illetve használná napjainkban is. A hangszer és az azon játszható muzsika Európában, Ázsiában és Afrika főként északi részén szinte minden nép zenetörténetében kiemelkedően fontos.

G. Szabó Zoltán muzeológus a Néprajzi Múzeum tárgyi gyűjteményeiben őrzött, 1870 és 2003 között gyűjtött különböző sípokat és dudákat válogatta össze ebbe a színvonalas katalógusba. A bevezető tanulmány magyar és angol nyelven áttekinti a Néprajzi Múzeum duda- és nádsípgyűjteményének történetét – kiemelve azon gyűjtők, később népzenekutatók tevékenységét, akik e gyűjteménnyel valamilyen kapcsolatba kerültek -, majd megismerteti az olvasót a dudák működésével, felépítésével, készítési módjával. A szerző a katalógus fényképekkel gazdagon illusztrált második részében a múzeumban őrzött hangszeranyag közlésével részletesen bemutatja a gyűjteményeinkben található valamennyi dudatípust.

A kiadvány a G. Szabó Zoltán által rendezett, “Aki dudás akar lenni…” Dudák és dudások a Kárpátokon innen és túl című, 2004. május 28-tól 2005. február 27-ig látható kiállításunk tárgykatalógusa.